Lexus GS hibrid
Bajban vannak az amerikaiak. Nem akarnak megválni a hatalmas, benzinfaló autóktól, viszont az utóbbi tizenöt évben duplájára, átszámítva 170 forintra ment fel náluk a benzin ára.Szegények, kínjukban már mindenfélét kitalálnak.Leszívják a benzint más tankjából, fizetés nélkül elhajtanak a kúttól, és gyakran már-már a magyarokat is megszégyenítő firnyákossággal próbálnak üzemanyaghoz jutni. Los Angelesben például van egy közpénzből finanszírozott szolgáltatás: az autópályán elakadóknak ingyen adnak egy gallon benzint.
Újabban egyre többen hagyják kiszáradni az üzemanyagtartályt, állítólag van, aki minden áldott nap megcsinálja. Ezek után már érthető, hogy a világ legpazarlóbb országában az autósok új pajtása: a hibrid. Az anorexiás félszerzetek sáska módjára lepik el az Államokat, és rajongóik korántsem csak a korlátozott anyagiakkal rendelkező társadalmi osztályokból kerülnek ki. Hollywoodban állítólag több Toyota Prius fut már, mint Porsche, Cameron Diaz, Tom Hanks, Salma Hayek, sőt Jack Nicholson is ilyen autóval jár. Leonardo DiCaprio rögtön négyet vett, szülei és mostohaanyja is Priust hajtanak.
Talán az amerikai gazdagok lelkesedése vehette rá a Toyotát, hogy a BMW 5-össel és a Mercedes E osztállyal rivalizáló luxusszedánját, a GS-t is átalakítsa hibrid üzemelésűre. Bár a kocsi alapvetően Amerikának szól, azért Európában is elkezdték forgalmazni, így nekünk is jutott belőle.
A szerkesztőség előtt parkoló világoskék tesztautó látszatra ugyanolyan, mint a többi Lexus GS. Egy-egy krómozott hybrid felirat a két küszöbön és a csomagtérfedél jobb alsó sarkára ragasztott 450h jelzés mutatja csak, hogy ez az autó robbanások nélkül is tud haladni, ha úgy hozza a szükség. Sajnos a motorházfedelet felnyitva semmi izgalmas. Mindent műanyag borítások takarnak, a középső ezüstszínűn Hybrid Synergy Drive felirat. Egyedül a bal felső sarokban fut két rikító piros gégecső, amelyek láttán az ember nagyfeszültséget fantáziál, és igaza is van, mert a tűzfal elé épített feszültségátalakítóhoz vezetnek.
Négy és fél méterrel arrébb, a kocsi másik végén már drámaibb a helyzet. A csomagtartónak közel a fele eltűnt. Az egykor 430 literes raktér 280 literesre csonkult, mindössze tíz literrel nagyobb így, mint a Yarisé. A leválasztott üregbe hat darab, az autó egész életén át kitartó nikkel-metálhidrid akkumulátort tettek, mindegyikük negyven cellából áll. Egy cella feszültsége 7,2 volt, így egy akkumulátoregység 288 voltos. Ezek az akkumulátorok táplálják a hajtásláncba épített 200 lóerős villanymotort, és ezeket az akkumulátorokat tölti az a generátor, amely a lassításnál keletkező mozgási energiát alakítja át elektromossá.
Van két motorunk, egy V6-os benzines és egy villanyos. Generátorunk is van, váltó helyett pedig egy bolygómű és egy kétfokozatú reduktor boszorkányos kettőse manipulálja a kihajtótengely fordulatszámát. Menet közben számtalan párosításban működhetnek ezek a szerkezetek, lássuk hogyan:
Villamos hajtás
A GS 450h akár két kilométert is elmegy pusztán villanymotorral, ha az ülés mögötti akkumulátorblokk fel van töltve, és a sebesség nem lépi túl a 40 km/órát. Ilyenkor a zajszint a fele a Lexus GS 430-asénak, ami mellesleg a világ egyik legcsendesebb autója. Kifelé persze még inkább feltűnő ez a zajtalanság, a hangtalan autó látványa tömegeket terelhet a csodahívő szekták karjaiba.
Soros üzemmód
Ilyenkor mindkét motor megy, a benzinmotor a villanymotort látja el energiával, és csak a villanymotor hajt. A motorzaj nem áll arányban az autó mozgásával. Furcsa.
Párhuzamos üzemmód
Mind a két motor hajtja a hátsó kerekeket, együttes csúcsteljesítményük 345 lóerő. Nulláról százig csak 5,9 másodperc kell, és közben alig hallani valamit. Elképesztő.
Lassítás
A beépített generátor tölti az ülések mögötti akkumulátort. A középkonzolba épített képernyőn lekérdezhető az autó energiamérlege, ilyenkor a fogyasztást jelző oszlopban kis kockába zárt E betű jelöl minden visszanyert 50 wattórát. Lehet gyűjtögetni.
Az első napokban életveszélyes. Nincs a bolygón, aki képes lenne ellenállni a kísértésnek, és ne a képernyőt figyelné a menetidő nagy részében. Fú, most csak villannyal megyünk! Nézd má, rekuperáltam száz wattórát! Te, hallottad, hogy beindult a motor? El kell telnie egy kis időnek, hogy az ember ne megszállottan a kocsi életfunkcióira koncentráljon, hanem az autózás élményére.
Ez az élmény nem a mozgással, hanem a látvánnyal kezdődik, mert a GS 450h gyönyörű. Valami ilyen lehetett volna az ötös BMW-ből, ha nem akarták volna olyan görcsösen másra csinálni. Nyugodt, biztos vonalak, a jól eltalált arányokból fakadó lendületesség és extraorbitálisan precíz kimunkáltság.Az egész szép és bizalomgerjesztő, a kékes, szinte világító fényezés kiemeli a környezetből, full elegancia, nó procc.
A mi autónk belül bézs színű, ennek megítélése nagy törésvonal az autósok közt, nekem nagyon bejön, sokkal inkább, mint a rideg fekete-antracit kombináció. Az első ülések kényelmébe lehetetlen belekötni, viszont olyan elviselhetetlenül lassan mozognak, hogy még egy buddhista szerzetesnek is elfogyna a türelme, amíg hátramotorozza az ülést a hátsó végállásba. Hátul sem rossz a Lexusban.
A vállmagasságig felfutó övvonal és a hátrafelé keskenyedő ablakok miatt védetten, izoláltan érezheti magát az utas, egy luxuslimuzinban pont ez a cél. Nem lehet viszont eltagadni, hogyaz ereszkedő tetővonal miatt viszonylag kicsi a fejtér, az első ülés alá pedig egy nő lába még éppen elfér, de az én cipőm orrát már alig lehet bepréselni.
Az elindulás furcsa. Az ember megnyomja a Power gombot,felfénylenek a műszerek, de nem történik semmi. Mindkét fül valami pici kis megváltó hangra vár, de hang nincsen. Csak csend.
Ilyenkor bátortalan pöccintés következik a gázpedálon, és a két tonnás test megindul. Továbbra is csend van, csak a villanymotor vernyog valahol egészen mélyen, az egész olyan bizarr, mintha a 49-es villamos Ferrari-hangon gyorsítana ki a Nagycsarnok előtti megállóból. Nem, nem - nincs ebben semmi rossz, csak borzasztó szokatlan, főleg egy olyan autótól, amit nem hibridként ismertem meg.
Aztán beindul a V6-os - semmi rántást nem érezni, hangot is alig -, és a lélek megnyugszik, hogy végre robban a benzin, megint minden rendben, nem veszett meg a világ. A soha nem tapasztalt élményhez egy különös műszert is építettek a kocsiba, és most nem arra a képernyőre gondolok, ami azt mutatja, melyik motor éppen mit csinál. A kormány mögötti három műszer közül a bal oldaliról van szó.
Úgy néz ki, mintha fordulatszámmérő lenne, de nem az. A motorok pillanatnyi teljesítményét mutatja kilowattban. Ez már önmagában is attrakció, hát még amikor elkezd picit visszafelé forogni a mutatója, le a nulla alá. Amikor lassít a kocsi, és a generátor áramot termel vissza, akkor történik ez, újabb apró megerősítés, hogy igazi környezetvédő vagyok, és fontos dolgot teszek, éppen segítek megmenteni a Földet.
Persze petrolhead is vagyok, ezért a következő egyenesben nyomok egy trepnit,hadd lássuk, mit szakít a két motor együtt. Százra 5,9 másodperc alatt gyorsul, igen, három tizeddel kevesebb kell neki, mint a Porsche Boxsternek. Olyan ez, mintha a világbajnokságon Kozmannt és Kolonicsot Sólyom László és Gyurcsány Ferenc párosa hajrázná le a kenukettesdöntőben.
Pár nap eltelte után kicsit ülepszik a hibrid Lexus által zavarosra kavart agyvíz, a csillogó szemű őrültből újra szigorú tekintetű tesztelő lesz - aki észreveszi a fáskamrát. A fáskamra arra való, hogy oda rakjuk a szem pillantására méltatlan tárgyainkat. A Toyotánál úgy gondolták, a tükörállítás, a kilométerszámláló nullázója, a hátsó roló lehúzója, a fedélzeti komputer nullázója, a csomagtartó és a tankfedél nyitója szégyellnivaló, csúnya dolog.
Ezért sufniba rejtették őket, egy kis fiókba, a vezető bal térdénél. Lent van, a kormány takarja, életveszélyes. Hogy csak a legegyszerűbbet említsem: a tükröt muszáj menet közben is állítani.Matatás bal kézzel, hogy kinyíljon a fiók, jobbra-balra kormányzás, hogy a szem rátaláljon a kapcsolóra, aztán jöhet az állítgatás. Iszony, rettenet, hidegrázás. A napi számláló nullázása dettó. A napi számlálót pedig buzgón használtam, mert nem akartam a fedélzeti számítógép fogyasztási adataira hagyatkozni, gyanakvó vagyok von Natur aus.
A gyár 9,2 litert ad meg városi fogyasztásnak, ez nekem még nyugodt vezetési stílussal is teljesíthetetlen volt. A fedélzeti számítógép szerint 10,9 liter volt a városi fogyasztásom, kézzel kimérve 10,6 liter lett a valós érték, szép gesztus, hogy a gép nekem téved, és nem ellenem. Persze több ez, mint a gyári adat, de bő öt literrel kevesebb, mint a negyvenöt lóerővel gyengébb, és jó egy mázsával könnyebb GS 430-as városi fogyasztása.